VÉRNYOMÁS

A magas vérnyomás tünetei

Takács Vivien — Wed, 04 Nov 2009 13:21:57 +0000

A legtöbb emberben a magas vérnyomás nem okoz panaszokat, annak ellenére, hogy bizonyos tüneteket, – így például fejfájást, orrvérzést, szédülést, kipirult arcot és fáradtságot – sokan – tévesen – a magasvérnyomás-betegségnek tulajdonítanak. Ezek a tünetek azonban a hipertóniánál csak ugyanolyan gyakorisággal fordulnak elő, mint normális vérnyomás esetén.A magasvérnyomás-betegség sokszor tünetmentes marad, csak egy más betegség miatti kivizsgálás vagy rutin orvosi ellenőrzés során derül rá fény, hogy a szisztolés vagy a diasztolés (vagy mindkettő) vérnyomás értéke növekszik. Az esetleges tünetek a hipertónia okozta különböző szervkárosodásokra utalnak.

Jellemző a magas vérnyomásra a tarkótáji fejfájás, amely gyógyszer bevétele nélkül, spontán csillapodik. Gyakori panasz a szédülés, fáradékonyság. Az orrvérzés, a gyengeség, a homályos látás és a mellkasi fájdalom az érrendszer érintettségére utal. A koponyán belüli nyomás fokozódása miatt szemfenéki elváltozások, vérzések, az ideghártya vagy a látóidegfő ödémája fordulhat elő.

Súlyos tünet a nyaki főverőér szűkülete vagy elzáródása. A másodlagos hipertóniák leggyakoribb oka valamilyen vesebetegség, pl. a policisztás vesebetegség: ilyenkor a vesék megnagyobbodása kimutatható.

A hosszabb időn át fennálló, jelentősen emelkedett vérnyomás károsítja az erek falának belső rétegét, ami a sérült érfalban finom lerakódáshoz, helyi vizenyőhöz és vérrög keletkezéséhez vezethet. A tünetek és szövődmények attól függően változhatnak, hogy mely szerveket érinti a folyamat elsősorban.

A kezeletlen magas vérnyomás jelentősen fokozza az agyi történések veszélyét, például a fiatal korban fellépő gutaütés, stroke legfontosabb rizikófaktora. A szívbetegségek (például szívelégtelenség vagy a szívizom elhalása, szívinfarktus) kialakulásának három számottevő, a beteg által is befolyásolható oka közül az egyik a magas vérnyomás, míg a másik kettő a dohányzás és a magas koleszterinszint. A vérnyomásérték rendezése nagymértékben csökkenti a gutaütés és a szívelégtelenség kialakulásának veszélyét, és ez valamivel kisebb mértékben a szívinfarktusra is vonatkozik. Kezelés nélkül a súlyos hipertóniában az egy évnél hosszabb túlélés aránya csupán öt százalék.

A hosszabb időn keresztül fennálló magas vérnyomás az ideghártya, a retina ereinek összehúzódásához vezet, amelynek következménye a verőerek szűkülete, elzáródása. A vérkeringés károsodása okozta elváltozások szemfenék-tükrözéskor láthatók (ödéma, lipidlerakódás, vérzések) Kezelés nélkül évek alatt vaksághoz vezethet.

A vese különösen érzékeny a hipertónia miatt megváltozott véráramlással szemben, és ha csökken a veseereken átfolyó vér mennyisége, a veseműködés gyors romlása várható.

A másodlagos hipertónia egyik formája a renovaszkuláris eredetű magas vérnyomás. A folyamat lényege, hogy a veseartéria szűkülete vagy a kisebb ágak érelmeszesedése gátolja a vese megfelelő véráramlását, ennek hatására a vese renin nevű hormont termel, amely a szervezet szinte valamennyi erén szűkítő hatást fejt ki, tehát a vérnyomás emelkedni fog. A bekövetkező másodlagos aldoszteronszint növekedés fokozza a vesében a nátrium visszaszívódását, ami hozzájárul a hipertónia fennmaradásához. Az ördögi kör több szervet is károsít, pangásos szívelégtelenség, szívinfarktus, agyi történések vagy veseelégtelenség kifejlődéséhez is vezethet. forrás: 50plusz.hu

A magas vérnyomás okai

Takács Vivien — Wed, 04 Nov 2009 13:17:22 +0000

A magas vérnyomás lehet elsődleges és másodlagos. Ez utóbbi annyit jelent, hogy más betegség tüneteként jelentkezik a magas vérnyomás.

Az elsődleges hipertónia (esszenciális hipertónia vagy magasvérnyomás-betegség, továbbiakban csak hipertónia) multifaktoriális eredetű kórkép, több tényező (genetikai hajlam és környezeti hajlamosító tényezők) együttese alakítja ki.

Esszenciális hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem sikerül kimutatni. Ilyen a magasvérnyomás-betegségek mintegy 80 százaléka. Bizonyos örökletes tényezőkön kívül a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor és a fogamzásgátlók használatának hatásait vizsgálták a hipertónia kialakulásában. A helytelen táplálkozás sokféleképpen járulhat hozzá a magas vérnyomáshoz. A dohányfüstben lévő nikotin érszűkítő hatása miatt emeli a vérnyomást. Az alkohol kis mennyiségben, például napi 1-2 dl bor fogyasztásakor még nem emeli, de nagy mennyiségben – a megnövekedett folyadékbevitel miatt – fokozza a vérnyomást. A feketekávé kis mennyiségben (napi 1-2 csészéig) általában nem befolyásolja, előfordulhat azonban, hogy valakinek a szervezete fokozottan reagál a kávéra, ezért nem árt ellenőrizni a vérnyomást kávéivás előtt és után. Egy-két csészénél nagyobb mennyiség azonban már mindenképpen egészségtelen.

Másodlagos hipertónia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat. A betegek kezelése tehát a kiváltó októl függően különböző lehet, amelyet szakorvosnak kell eldönteni.

Kiváltó okok lehetnek: idült vesebetegségek (renális hipertónia), veseartéria szűkület (renovaszkuláris hipertónia), endokrinológiai kórképek (pajzsmirigy, mellékvesekéreg-túlműködés, pl. fokozott aldoszteron termelés, Cushing-szindróma és Cushing-kór), a hipotalamusz betegségei (dienkefalózis), adrenalint termelő daganat (feokromocitóma), fejlődési rendellenességek (pl. az aorta mély szűkülete, a koarktáció aorté). forrás: 50plusz.hu

A magas vérnyomás

Takács Vivien — Wed, 04 Nov 2009 13:11:14 +0000

A magas vérnyomás, a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magasvérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Félő azonban, hogy ennél többeket érint valójában. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható a betegség számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben játszik közre a magasvérnyomás, ezzel maga mögé utasította a tumoros megbetegedéseket is. forrás: 50plusz.hu

Az alacsony vérnyomás kezelése

Takács Vivien — Wed, 04 Nov 2009 12:36:17 +0000

Ha ismerjük a kiváltó okot (pl. gyógyszer-mellékhatás), annak kiküszöbölésével oki kezelést végezhetünk. Ennek hiányában tüneti kezelésre szorítkozunk. Általánosságban az alacsony vérnyomás tüneteinek enyhítésére jól beválik a fokozott só- és folyadékfogyasztás (2-3 l/nap).
Fontos, hogy az étkezések (különösen a reggeli) ne legyenek túl bőségesek. Ha nincs szívelégtelenség, javasolt a napi nátriumbevitelt 5-10 mg-mal a szokásos dózis fölé emelni, ennek legegyszerűbb módja a sósabb ételek fogyasztása. Sporttal a keringés javul, így a panaszok is enyhülhetnek. Ha éjszaka alváskor a felsőtestet kissé megemeljük, az éjszakai vizelet mennyisége csökkenhet, így a reggeli helyzetváltoztatással kapcsolatos vérnyomásesés valószínűsége is kisebb lesz. Segíthet az ágynyugalomból való lassú, fokozatos felkelés, kompressziós gyógyharisnya viselése. Ha állás közben érzékelhetőek a vérnyomásesés első jelei, azonnali segítség lehet a lábak keresztezése, vagy a leguggolás. Gyógyszerek alkalmazása igen ritka a gyakori nem kívánt mellékhatások miatt. Az egyik gyógyszercsoport a vénás tónust fokozza, ezzel a vér visszaáramlását segíti, ide tartoznak az ergotamin-származékok. A másik típus a vegetatív idegrendszer szimpatikus tónusát fokozza, ezek az adrenalin-, noradrenalin-származékok. A harmadik gyógyszercsoport a vesékben történő nátriumion-visszatartás révén emeli a keringő vér mennyiségét, ilyen pl. a fludrocortison.

forrás: 50plusz.hu

Alacson vérnyomás diagnózis

Takács Vivien — Wed, 04 Nov 2009 12:33:14 +0000

A vizsgálatokat, mint minden egyéb betegségnél, itt is az illető panaszainak részletes kikérdezésével kell kezdeni. Fontos tudni, milyen gyógyszereket szed, esetleg ezek kombinációja okozhatja-e panaszait. Társbetegségei is hajlamosíthatják alacsony vérnyomásra. Ezután a részletes vizsgálat következik, ahol tapintással, hallgatózással, kopogtatással szerez az orvos általános benyomást a páciensről. A műszeres vizsgálatok ezután következnek. Legkézenfekvőbb egy 24 órás vérnyomásmonitor felhelyezése, hiszen előfordulhat, hogy csak bizonyos napszakokban alacsony a vérnyomás, máskor lehet normális vagy akár magas is. A vérnyomás-monitorozás fontos része, hogy a páciens a vizsgálat alatt napi tevékenységéről naplót vezet.

A helyzetváltoztatáshoz kötött alacsony vérnyomást a rendkívül egyszerű, ún. Schellong-teszt elvégzésével vizsgálhatjuk: 10 perces fekvés után 10 perces állás következik, eközben percenként vérnyomást és pulzust mérünk. Normál esetben a vérnyomás első értéke (szisztolés) kevesebb, mint 20 Hgmm-rel, második értéke (diasztolés) kevesebb, mint 10 Hgmm-rel csökken.

forrás: 50plusz.hu

Az alacsony vérnyomás tünetei

Takács Vivien — Wed, 04 Nov 2009 12:21:24 +0000

Alacsony vérnyomás esetén elsősorban az agyi keringés zavarait észleljük, mely szédülés, kábultság, látászavar, fejfájás, ájulás formájában jelentkezhet. A rosszullétet a szimpatikus idegrendszer kompenzációja követi, mely szapora szívveréssel, hideg, sápadt végtagokkal, émelygéssel, izzadással jár. Alacsony vérnyomás tartós fennállása esetén a teljesítőképesség csökkenése, fáradékonyság, hosszan tartó reggeli ébredés, koncentrációzavar léphet fel. További panasz lehet az alvászavar, a depresszió, a fejfájás, a fülzúgás is. Helyzetváltoztatáshoz kötött alacsony vérnyomásnál fekvésből történő felálláskor jelentkezhet szemkáprázás, szédülés, homályos látás, ájulás. A helyzetváltoztatás kapcsán kialakult alacsony vérnyomás különösen súlyos formája, amikor a rosszullét tünete szívmegállás, melyet eszméletvesztés kísér.

Az alacsony vérnyomás előfordulása

Takács Vivien — Wed, 04 Nov 2009 12:13:43 +0000

A tartósan alacsony vérnyomás elsősorban fiatalok betegsége. Ezzel ellentétben a helyzetváltoztatás kapcsán fellépő, ún. orthostaticus (függőleges) hypotonia a 65 évnél idősebbek 25%-át érinti.

Az alacsony vérnyomás

Takács Vivien — Wed, 04 Nov 2009 12:12:28 +0000

Krónikusan alacsony vérnyomásról beszélhetünk, ha a vérnyomás első, azaz szisztolés értéke tartósan nem haladja meg a 100 Hgmm-t. Fontos megkülönböztetni a helyzetváltozatás kapcsán esetlegesen fellépő vérnyomáseséstől (orthostaticus hypotonia). Ilyenkor a fekvés után mért nyugalmi értékhez képest felállást követően a szisztolés vérnyomás legalább 20 Hgmm-rel, a “per” érték (diasztolés vérnyomás) legalább 10 Hgmm-rel lesz alacsonyabb.

Az alacsony vérnyomás okai

Takács Vivien — Wed, 04 Nov 2009 12:07:28 +0000

Az alacsony vérnyomásúak körében a leggyakoribb forma, az ún. esszenciális vagy primer forma. Ilyenkor a betegség okát pontosan nem lehet megállapítani. Legtöbbször családi halmozódást mutat, leginkább vékony alkatú, magas fiatal hölgyeket érint, a fizikai aktivitás hiánya és a stressz növeli az előfordulás gyakoriságát. Számos olyan alacsony vérnyomásos panasz létezik, ahol ismerjük a betegség kialakulásának pontos okát.

Ilyenek a hormonális eredetű hypotoniák, melyek például pajzsmirigy-alulműködésben, mellékvese-elégtelenségben, agyalapimirigy-elégtelenségben alakulnak ki. De lehet szíveredetű is a probléma, ilyennel találkozunk aortaszűkületben, szívelégtelenségben, bizonyos ritmuszavaroknál, a szív működését akadályozó szívburokgyulladásnál. Fertőzések, mérgezések esetén is lehet tünet az alacsony vérnyomás. Hosszan tartó fekvés után gyakran lehet alacsony vérnyomásos panaszokkal találkozni. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak alacsony vérnyomást. Leggyakoribb a vérnyomáscsökkentők, vízhajtók túladagolása, de ritmuszavar elleni szerek, pszichiátriai gyógyszerek, szívgyógyszerek is okozhatnak ilyet, különösen, ha más hasonló hatású szerekkel együtt adják őket. Helyzetváltoztatáshoz kötött alacsony vérnyomás a fentiek bármelyikében előfordulhat, ezeken felül még kísérheti a súlyos visszértágulatot, illetve trombózis utáni szindróma része lehet. A leggyakoribb azonban azokban a cukorbetegekben, akiknél a tartósan magas vércukorszint idegrendszert károsító hatása a vegetatív idegrendszer szabályozásának e részét támadta meg. Ilyenkor a nyugalmi vérnyomás alacsony, normális vagy akár magas is lehet.

forrás: 50plusz.hu

Vérnyomás értékek

Takács Vivien — Wed, 04 Nov 2009 12:02:28 +0000

A percenkénti szívverésszám átlagosan 60-70, terhelésre 120-140. Minden szívösszehúzódást egy rövid nyugalmi szakasz követ. A vérnyomás két értékében e két állapotban kifejtett nyomás nagysága jelenik meg. A magasabb érték (szisztolés vérnyomás) a szív összehúzódásakor a vér érfalra kifejtett nyomásának legmagasabb értéke. Az alacsonyabb szám (diasztolés vérnyomás) a vér nyomásának a szív nyugalmi szakaszában mért értéke.

A vérnyomás értékeket kategóriákba sorolják:

Az optimális érték 120/80 Hgmm.
A normális vérnyomásérték 120/80 és 130/85 közötti mindenkinél ez a felső határ.
Magas-normálisnak tekintik a 130/85 és 139/89 közötti vérnyomásértékeket.
A magas vérnyomás diagnózisát akkor állítják fel, ha a vérnyomás meghaladja a 140/90 értéket. A magas vérnyomást további három stádiumba osztják:
- 1-es, vagy enyhe stádium (140-159/90-99),
- 2-es, vagy közepes stádium (160-179/100-109),
- és 3-as, vagy súlyos stádium (180/110 feletti).

Forrás: patikapedia.hu